A szakember kapuőr, a harcot a szülő vívja

Az Egészségügyi Világszervezet új jelentése szerint Európában minden hatodik iskoláskorú gyermek tapasztalt már internetes zaklatást az elmúlt években. Egy friss országos felmérés még ennél is gyászosabb képet fest, minden ötödik magyar gyermeket érinthet a cyberbullying. 
Mátraházi Tibor, kaposvári gyermekpszichológus szerint nagy hangsúlyt fektetnek az oktatási intézmények a megelőzésre és a gyerekek számára sem ismeretlen ma már az online bántalmazás kifejezés. 

– Negatív tartalommal találkoznak a gyerekek, az szinte 100 százalék, de az online bántalmazás más, sok formája lehet. Számomra nagyon meglepő, hogy a diákok már alsós korban sokat tudnak a bántalmazásról, tette hozzá Mátraházi Tibor. – Tisztában vannak a fiatalok azzal, hogy az online térben veszélyekkel kell számolni. Sokat foglalkoznak az iskolákban a témával, de elsősorban a szülők feladata a gyerekeket megtanítani a virtuális térben való viselkedésre, hívta fel a figyelmet. – Ahogy kísérik, terelgetik a szülők a gyereket, amikor járni tanul, úgy kellene a szülőknek bevezetni a gyerekeket a digitális térbe is. Az említett kutatás arra is rámutatott, hogy a szülők nem tudják, mit csinál a gyerek az interneten. 

A szülők szerint leggyakrabban játszanak, tanulnak

A válaszokból kiderült, szinte minden 6 és 14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduknak sajátja van. A szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel, tanulnak, házi feladatot készítenek vagy kapcsolatot tartanak másokkal, de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Ezzel együtt a szülők többsége a social mediát veszélyesebb nyilvános térnek tartja, mint a tömegközlekedést. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat, mégsem beszélgetnek a témáról gyerekeikkel a szülők.
– Amióta teret hódítottak a digitális eszközök drasztikusan megnőtt a visszaélések száma. A saját terápiás tapasztalataim is ezt tükrözik; egyre kisebb gyerekek egyre több időt töltenek okoseszközök társaságában. Sajnos a szülők nem biztos, hogy felismerték az eszközzel járó veszélyeket és nem mindig vannak felkészülve a tudatos felhasználóvá nevelésre – vélekedett Salamon Csaba, a Kaposvári Pedagógiai Szakszolgálat klinikai szakpszichológusa. – Ezt is tanítani kell a gyerekeknek, mert vannak olyan részei az online jelenlétnek, amelyek komoly károkat okozhatnak a fejlődő személyiségében, tette hozzá. 
A legfőbb veszélyforrásnak az olyan bántalmazást jelölte meg a szakember, ami sosem ér véget.

Az ilyen élmények szorongást okoznak, hiszen a gyermek egyedül igyekszik megbirkózni a problémával, ami nem sikerül. Ezáltal tehetetlennek, megalázottnak érezheti magát, azt gondolhatja, nincs kiút számára. A legnagyobb segítség, ha megvan a bizalmi kapcsolat szülő és gyermek között, vagy van egy olyan felnőtt – akár pedagógus, vagy gyermekpszichológus – akivel beszélni tud a zaklatásról. – Ha van egy bizalmas, szeretetteljes, odaforduló kapcsolat szülő és gyerek között, ami megtartó erőként működik, az jó alapot szolgáltat arra, hogy a gyerek merjen szólni a szülőnek vagy segítséget kérjen. Az olyan kijelentéseket pedig kerülni kell, hogy a zaklatás mindennapos dolog, nem kell nagy feneket keríteni neki. Ettől ugyanis a gyermek azt érezheti, nincs értelme segítséget kérnie. A szakember leszögezte: minden esetben a szülő felelőssége észrevenni a jeleket, a pedagógusok, pszichológusok csak kapuőr szerepet töltenek be. 

Az online térben kik jelentenek veszélyt a szülők szerint?
 

Mire használja a gyermek a digitális eszközt?