Rosszabbul élünk mint... - román nívón tengődik a legtöbbünk

Egy somogyi jelenleg úgy él, mint egy átlagos román vagy montenegrói, kicsivel jobban, mint egy bolgár, 1,4-szer többet tud költeni, mint egy bosnyák vagy albán – legalábbis ez derült ki az Eurostat legújabb, az egy főre számított vásárlóerő-paritást vizsgáló felméréséből.
Az uniós országok közül Magyarország – az észtekkel holtversenyben – az EU-átlag 63 százalékával a 24. helyen áll, csak a románok, a bolgárok és a horvátok élnek rosszabbul, ám a Balatontól délről nézve még rosszabb a helyzet, ugyanis a hazai megyék, illetve a főváros rangsorában Somogy csak a 18., csak Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Beregben élőknek alacsonyabb a vásárolóerejük. A megyében élők fogyasztása csak az országos átlag 84,2 százalékát éri el, ami kevesebb mint kétharmada a budapestinek, háromnegyede a komárominak vagy a fejérinek, sőt, elmarad a szomszédos megyéktől is: a régiós társ Tolnában 11, Baranyában kilenc, Zaláéban 13 százalékkal jobb ez az adat.



A szakemberek szerint a vásárlóerő-paritáson számolt adatok jobban kifejezi a pillanatnyi életszínvonalat, mint az egy főre jutó GDP – ez alapján egy átlagos somogyi még örülhet is, hiszen utóbbi mutatóban 3,5-szörös a lemaradása a megyének a fővárostól, 1,9-szeres Győrtől, s sokkolásképpen azért leírjuk: 6,2-szeres Luxemburgtól, de öt százalékkal még az uniós sereghajtó bolgárokétól is elmarad...

Az elmúlt tíz évben, az uniós csatlakozás óta az országokon belül nőttek a régiók közötti eltérések: míg a budapestiek vásárlőerő-paritása az uniós 89 százalékról 127 emelkedett, s addig a legnagyobb veszteséget, több mint 6 százalékot éppen Somogy könyvelhette el, s csúszott le a 13. helyről a hátulról a harmadikra a hazai rangsorban. Persze megyén belül is látványosak a különbségek, Siófok és környéke tolnai nívóval – a járásban élők a hazai átlag 93,9 százalékát tudják elkölteni –, Kaposvár és vonzáskörzete a somogyi átlaggal számolhat, ám a Drávamentén már csak a szabolcsi életnívó marad.

A szakemberek szerint a megye leszakadásának legfőbb okai az infrastruktúra elmaradottsága, a beruházások hiánya, a több és jobb munkahelyhez, s ezáltal életkörülményekhez szükséges fejlesztések elenyésző száma. A somogyi bérek és ugyanis a honi átlag alig hetven-nyolcvan százalékát érik el – emellett a foglalkoztatottság és a szociális kiadások is alacsonyabbak, mint általában az országban –, ami azt jelenti, hogy sokak számára a fogyasztás kimerül a mindennapi élethez nélkülözhetetlen vásárolnivalók beszerzésével, felhalmozásra, jóléti kiadásokra esélyük sincsen. A hozzáértők hozzátették: az sem meglepő, hogy az elmúlt szűk évtizedben Somogy ennyire visszaeset országos viszonylatban, hiszen a gazdasági válság leginkább a legszegényebb rétegeket viselte meg, a megye aprófalvaiban élők jobban megsínylették az ínséges éveket, mint az infrastruktúra és gazdaság szempontjából fejlettebb területeken lakók. A mindinkább leszakadó vidékek felzárkóztatását, az itt élők életnívójának emelését csak folyamatos fejlesztésekkel, közlekedési és úthálózat-beruházásokkal, különféle termelési programok beindításával, Somogy esetében például a feldolgozó- és az élelmiszeripar támogatásával lehet elérni. Az ugyanis az Eurostat-adatokból is kiderül: egy adott térség GDP-je és az ott élők vásárlóerő-paritása szorosan összefügg, ha előbbi emelkedik, érezhetően nő a lakosság fogyasztása is.

A hazai fogyasztási helyzetet jól tükrözi egy friss felmérés, mely az ingyenes készpénzfelvételi szokásokat vizsgálta. E szerint tízből kilencen – a hazai felnőtt lakosság 86 százaléka – nem veszi igénybe a másfélszázezres limitet: kisebb részük nem akarja, a többség azonban nem tudja... A megkérdezettek harmada havonta kevesebb mint 50 ezer, másik egyharmada kevesebb mint 100 ezer forintot vesz fel készpénzben.

----------------------------------------------------------------------
Bővebben erről a Somogyi Hírlap szerdai (2014.06.25.) lapszámában olvashat.
Somogy megye napilapjára itt fizethet elő!